Augusztus 11-én este hat órakor gyülekeztek a muzslai nagyparkolóban a fitoplazmás megbetegedés felismerése iránt érdeklődő gazdák. A terepbejáráson tizenöten vettek részt, köztük kis- és nagygazdák egyaránt. A jelenlévők érdeklődően és konstruktívan kapcsolódtak be a programba.
Az egybegyűlteket Petrík Tamás, a Muzslai Kertbarátkör és a helyi Fitoplazma Munkacsoport vezetője köszöntötte. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy minél több gazda megismerje a betegség jellegzetes tüneteit, és képes legyen azokat saját ültetvényében is időben felismerni.
A hegyközségek együttműködéséről, valamint az egyes községekben működő fitoplazma-munkacsoportok tevékenységéről Pereszlényi Csaba, a borászatokért felelős falugazdász tájékoztatta a résztvevőket. Ismertette azokat a konkrét lépéseket is, amelyek Bátorkeszin, Szentpéteren és Kürtön történtek az elhanyagolt szőlőterületek felszámolása, illetve rovarirtó kezelése érdekében. Kiemelte a szentpéteri és kürti példát, ahol az elhanyagolt területeket zeolitalapú porral kezelik az ott meghúzódó kabócaállomány gyérítése céljából.
A betegség legfontosabb ismertetőjegyeit Lancz József szőlész-borász mérnök mutatta be. A terepi felismerés során az alábbi tüneteket kell figyelni:
- A tőke leveleinek a környező egészséges szőlőkhöz képest feltűnő színelváltozása és mattulása.
- A levelek jellegzetes kanalasodása.
- A vesszők részleges vagy teljes be nem érése, gumiszerű állaga, valamint szürkés, sötétzöldes színe.
- A fürtök elszáradása vagy csak részleges beérése.
Lancz József külön felhívta a figyelmet arra, hogy az idei rendkívüli szárazság és nagy meleg miatt az első két tünet – a levelek elszíneződése, mattulása és kanalasodása – önmagában még nem feltétlenül jelent fitoplazmás megbetegedést. A hőség és a vízhiány következtében egészséges tőkéken is megjelenhetnek hasonló elváltozások, ezért ezeket nem szabad kizárólagos azonosítási alapnak tekinteni.
A terepi felismerés szempontjából a vesszők elmaradó beérése, gumisodása és szürkés-sötétzöldes színe, valamint a fürtök elszáradása vagy részleges beérése számít a két legmegbízhatóbb jelnek. Ezek együttes megjelenése már erős alapot ad a fitoplazmás fertőzés gyanújához, a hivatalos megerősítés azonban szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal történik.
Fontos, hogy akkor is el kell távolítani a tőke valamennyi zöld részét, ha a tünetek csak egy-két vesszőn vagy fürtön jelentkeznek, miközben a növény többi része még egészségesnek látszik. Ha a fitoplazma tünetei a tőke valamely részén már megjelentek, a kórokozó az egész növényben jelen lehet. Ezért nem szabad csak a láthatóan beteg részeket levágni: minden zöld vesszőt és fürtöt el kell távolítani, az egészségesnek látszókat is. A lecsonkolt tőkét később teljes egészében, gyökerestől kell felszámolni.
Az elméleti tájékoztatást gyakorlati terepbejárás követte. Több gazda kérte, hogy a csoport tekintse meg az ő ültetvényét is, mivel szerették volna megtudni, helyesen ismerték-e fel a gyanús tüneteket saját szőlőjükben.
A csaknem másfél órás bejárás alatt nyolc gazda szőlőterületét vizsgálták át. Az ültetvények többségében kevés gyanús vagy beteg tőkét találtak, ami az idei évre vonatkozó kedvezőtlen előrejelzésekhez képest viszonylag jó eredménynek mondható.
Két területen azonban nagyobb arányú fertőzöttséget észleltek. Az egyik Becse József Újhegyen található szőlője volt. A gazda részt vett a terepbejáráson, és a jelenlévők is meggyőződhettek arról, hogy a betegnek ítélt tőkéket már megjelölte. Elmondása szerint a tőkék teljes felszámolását csak ősszel tudja elvégezni, mivel több ültetvényében is hasonló a helyzet, és jelenleg nincs elegendő kapacitása a szüret előtti teljes eltávolításukra.
A másik erősebben érintett terület Anton Krutý Sutyú Völgyben található szőlője volt, aki bár nem tudott résztvenni a terepszemlén, de a munkacsoport vezetősége megállapodott abban, hogy a gazdát mielőbb személyesen felkeresik és tájékoztatják a szükséges intézkedésekről.
A terepbejárást követően két nappal Petrík Tamás és Pereszlényi Csaba személyesen is felkereste Anton Krutýt. A gazda teljes mértékben együttműködött, és közösen végigjárták az ültetvényt, beazonosították, majd megjelölték a beteg tőkéket. A gazda ígéretet tett arra, hogy egy napon belül eltávolítja a megjelölt tőkék valamennyi zöld részét.
Ez jelenleg az egyik legfontosabb védekezési lépés, mivel így csökkenthető annak veszélye, hogy a kabócák a beteg tőkékről továbbterjesszék a fertőzést. A lecsonkolt tőkék teljes felszámolását a gazda ősszel, a szüret után végzi el.
A terepbejárás eredményesnek bizonyult, hiszen a résztvevők a gyakorlatban is megismerhették a betegség legfontosabb tüneteit. A megszerzett tapasztalatok segítségével a jövőben önállóan is könnyebben felismerhetik a gyanús tőkéket saját ültetvényeikben.
A személyes megkeresés pedig ismét bebizonyította, hogy megfelelő tájékoztatással és együttműködéssel a problémásabb esetekben is gyors és előremutató intézkedések születhetnek.
A Muzslai Fitoplazma Munkacsoport a közeljövőben is folytatja a gazdák tájékoztatását, az ültetvények ellenőrzését, valamint a betegség terjedésének visszaszorítását szolgáló munkát.
